Határtalanul beszámoló

ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ - ÚTINAPLÓ

Pályázat kódja: HAT-KP-1-2022/1-001134

Pályázat megnevezése: Barangolás a Tátra és a Szepesség csodálatos helyszínein

Megvalósítás időpontja: 2023.június 6-7-8-9

Intézmény neve: Fertőszentmiklósi Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola

Résztvevő diákok száma: 41 fő

A megvalósult program leírása:

Határtalanul 2023. június 6-9

1. nap

Kedd reggel 6 órakor elindultunk az iskola elől Felvidékre. Rengeteget utaztunk a busszal, közben a határon túl, Somoskő-Újfaluban felszállt az idegenvezető biciklivel, bőrig ázva, mert folyamatosan szakadt az eső. A szlovák oldalon első megállónk a bénai alapiskolánál volt, ahol 20, túlnyomórészt roma származású kisgyermek tanul, közülük 12-vel, 7-10 éves korú tanulóval találkoztunk személyesen. Elcsodálkoztunk, mennyire közvetlenek és beszédesek voltak, nagyon kíváncsiak mindenre. Egyénenként bemutatkoztak, sokat kérdeztek. Tökéletesen beszéltek magyarul, kicsit szokatlan volt a pálócos á hangos beszédük. Vízzel és jégkrémmel vártak minket, beszélgettünk az ottani és itteni iskola hasonlóságairól és különbségeiről, illetve átadtuk nekik a magunkkal hozott fertőszentmiklósi kulcstartókat, a városról szóló turisztikai ismertetőt, tollat és édességeket.

Ezután a hotkóci Csáky-kastély felé vettük az irányt. A kastély kívülről nagyon szép, belül pedig érdekes bútorai voltak. A kastély jelenleg autistáknak, szellemi fogyatékos férfiaknak ad otthont, közülük az egyik megismertetett minket a templommal is, amit a család épített és itt rendhagyó harmónium koncertet adott. A zene a jazz és mulatós zene egyvelege volt, szokatlan volt ez a műfaj a templomi környezetben. A kastélyt körülvevő gondozott franciakertben a békésen futkározó, hancúrozó mókusokon kívül megcsodálhattuk az ápoltak saját kezűleg faragott, állatokat ábrázoló szobrait. Ezt követően a szállásunkra mentünk, ami Szepespatakon egy sípanzió volt, ahol 19 órakor finom meleg vacsorával vártak minket. A nap végén a fürdést követően társasoztunk, biliárdoztunk, beszélgettünk, majd fáradtan lefeküdtünk. Esténként az osztályfőnökeink tíz órakor beszedték a telefonokat, amelyeket reggel a 6 órai ébresztőkor rögtön visszakaptunk, hogy teljesen feltölthessük.

2. nap

Szerdán az egy pár virsliből álló finom reggelit követően elindultunk busszal a tátralomnici Tátrai Nemzeti Park Múzeumába. 1,5 óra utazás után rengeteg érdekességet láttunk, így a Tátrában fellelhető növény- és állatvilágot, valamint a helyi népviseletet és népi építészetet, használati tárgyakat is bemutatták. A második naptól kezdve az idegenvezető kvízkérdésekkel bombázott bennünket az elhangzott és megtekintett érdekességekkel kapcsolatban. 4 csoportot alkotva versenyeztünk minden nap.

Ezután kirándultunk a Csorba-tóhoz, amit körbesétáltunk, majd két óra felfelé vezető gyalogutat követően megérkeztünk a Poprád-tóhoz. Az idő sajnos nem volt túl kedvező, nyirkos, ködös, olykor esős időben kellett sétálnunk. Megáztunk kicsit, el is fáradtunk, de a csodálatos látvány kárpótolt. A túra után mindenki bevásárolhatott egy kis nasit, hazaérkezést követően meleg vacsorát ettünk és ismét késő estig beszélgettünk, viccelődtünk.

 

3. nap

Reggeli után két órás utat követően Késmárkra értünk, ahol két templomot látogattunk meg. Az egyik az evangélikus fatemplom volt, melynek jellegzetessége, hogy hajóácsok építették és ezért olyan belülről a díszítése és a kerek kör ablakai, mint egy hajó. A másik pedig egy sokféle stílusjegyet mutató templom, ahol Thököly Imre volt eltemetve. A nagy hadvezérnek tisztelegve egy korabeli dalt is elénekeltünk. A város központjában megnéztük az állítólag kicsapongó nők számára vasból készült szégyenketrecet, néhányan ki is próbáltuk. Ezután az előzetes csoportok elbeszéléséből, valamint a neten talált fotók alapján legizgalmasabbnak ígérkező túránk színhelyére buszoztunk, a Hernád-áttöréshez . Mindenki eldönthette, hogy a rövid (4km-es), vagy a hosszabb (10 km-es) túrát választja. Mindössze 27-en (22 lány és 5 fiú) választotta a hosszabb, nehezebb túrát, ahol létrákon, vaslépcsőkön, és a Hernád-folyó felett átívelő függő hidakon vezetett az út. A legkitartóbbak feljutottak a Tamás kilátóhoz is, ahonnan csodálatos látvány tárult elénk.

A túra fárasztó és nehéz volt, de szép helyeket láttunk közben. Ha a nap is megmutatkozott volna, akkor minden bizonnyal még nagyobb, szebb élményben lehetett volna részünk. A nap végén mindenki éhesen tért a szállásra, ezért most végre elfogyasztotta vacsorára készített levest és spagettit, majd tanáraink engedélyével két osztály közösen egészen éjfélig bulizott jutalmul a túra átvészeléséért.

4. nap

A szokásos hatórai, kora reggeli kelést és reggelit követően Kassára vezetett utunk. A buszon véget ért a kvízverseny, a „Szlovákia királyai” nevű csapat nyert, megkaptuk az okleveleket az idegenvezető sztárfotójával díszítve. Megnéztük a Rodostói-házat, majd a Szent Erzsébet Dómot, illetve a Zsigmond tornyot és II. Rákóczi Ferenc sírját néztük meg, ahol koszorút helyeztünk el, és elszavaltuk a Himnuszt. Ezt követően kicsit felfedezhettük a város központját, majd folytattuk hosszú buszutunkat hazafelé. Az biztos, hogy ha nem esett volna ilyen gyakran az eső, mindent még szebbnek, élménydúsabbnak találtunk volna. Így hát voltak könnyebb és nehezebb pillanatok, de összességében azt mondhatjuk, hogy megérte a fáradtság, mert gyönyörű helyeken járhattunk! Csak hálásak lehetünk ezért a páratlan lehetőségért a szép élményekért mindazoknak, akik ezt a négy klassz napot lehetővé tették: az utat finanszírozó alapítványnak, a pályázat kezelőjének, a kísérő tanárainknak, a páratlan tudású, tapasztalt idegenvezetőnknek, a megbízható sofőrünknek és szüleinknek is. KÖSZÖNJÜK!